itt es itt egy hirdetes a juliusi angliai "OK!" -bol, nekem annyira tetszik, es ez eszembejutott freak-rol, meg hogy o kecskeszakallkarbantarto-keszletet keres :)

És de. A hányássa teli vödörbe lógó fejjel ébredtem. Undorodom magamtól.

Szóval itt a Törpi Bt. Hát nem tipikus megtestesítői napjaink drogosainak? A gátlások feloldódnak, kényszeres nevetőgörcs, bevérzett szemek, hallucináció kiváltotta agresszív viselkedés, teljes érdektelenség... mintapélda :)   Egyébként még most is az irodában…

Egyszerűen vidám vagyok. Nem is tudom, miért, Lacival voltam szinte egész nap míg otthonvoltam, panaszkodtunk egymásnak, meg nagyon sokat nevetünk is, Ali G-től kezdve a drogos Törpi Bt-n (erről holnap illusztrált kiadással jelentkezem, avagy mire jó egy fényképező that is always at…

Na jó, tíz óra múlva már a vonaton fogok ülni :) Fáj a szemem.

Hálás köszönetem és forró csókjaim küldöm azoknak az okos embereknek, akik megkegyelmeztek, és nem iktatták évfolyamom a NEPTUN rendszerbe.

He: 'Do I speak too much about myself?' She: 'You do.' The thing he'll never ask - and she'll never tell. Anyway, it's her fault: she's the one who lets him do it.

ajándékért mentem, de a Ha. utcáról átirányítottak a Pi. utcára, onnan meg a Csa. utcai boltba. HaPiCsa. Kellemes kis kört mentem, mondhatom. De legalább megvannak az előnyei a kisebbfajta városban való lakásnak is... Ja, és az új KODAK minőség: amolyan rendes fehér…

Mégis volt este jó kis Szeksz és Nyújork, néztem is, míg el nem aludtam, és pick fel nem hívott éjjel egykor - mert akkor ért haza az irodából. Ezért aludtam ma tizenegyig, csak azokat a ronda álmokat kellett volna kihagyni, az undok családról, pisi-katéterről (tuti, hogy az esti…

Aham. Betelepedtem a szokásos magányos-szánalmas "Sex and the City"-jeimet nézni, hisz kedd van. De most valami egészen más van - visszaemlékezések! Na neee, nem lehet most vége, mikor ebben a félévben is minden kedden itthonleszek?! Pfffff....