Fáj a fejem, zúg a fülem, nincs hangom, összetört az egyetlen és beszerezhetetlen Kenzo Tigrisem, elszakadt a táskám füle, széttáncoltam a lábam, mégis, kimondhatatlanul örülök, az elmúlt évek legjobb buliján volt szerencsém részt venni. Viva la Señor Coconut!  

na jó, a titkos imádómról kiderült hogy hoax, meg el is felejtettek, de akkor is... happiness is in the air   (+1)   

örvendezek, o'farrell-t olvasva, a testemnek, az eső miatt, hogy mostantól enyém a világ legaranyosabb vasalója, mert van jegyem a senor coconut-ra és amiatt, hogy jelöltek ismét. és újra vannak illúzióim.  

Egy husky ült a szökőkútban, hasa a vízsugár fölött, ügyet sem vetett a pórázát rángató gazdájára.   Bevallom, irigyeltem. Mert melegem van. Nem, valljuk be, kifejezetten izzadok. Szakad rólam a víz, alattomos kis buzgárként folyik végig a domborzati térképem összes…

arra gondoltam, egyszerűbb ha csinálok valami margót és a bejegyzések mellé csak odafirkálok egy számot. hogy hány cipőt vettem aznap. (+2)