megpakolom a tányérom krémes fánkokkal, kókuszgolyóval, csudisütikkel, leülök, kellemes kert, félárnyék, tavasz. ezaz, ezzel a fényes-krémes tetejűvel kezdek, már emelem is a számhoz...   és felharsan a la cumparsita, hat óra öt, fel kell kelni. már álmomban sem…

nagyonkésőn nem jó mekizni. nagyonkésőn nem jó mekizni amikor belépve ez a látvány fogad.    (nini a izé hogyhívjákmár tudod, jaj nebámuldmárúgy ) de nem ám műbajusszal, hanem rendes szemceruzával rajzolttal. meg két bigmek.