Végre, végre, végre!!!

Rekordokat döntöget a fotókáim látogatottsága, ez remek! Meg is adta az alaphangulatot, ami csak javult, mikor Zolival felfedeztük a Folyóka utcai paneltelep zseniális világát. Ő szeretne ott élni, és mindketten elvarázsolódtunk attól a gyerekkor és öregbácsi-érzéstől, ahogy…

I'm just fed up with this f*ckin' waiting

Egész jó lenne ez az óra, ha nem csak sablonos dolgokról beszélgetnénk, nem írnánk minden órán a kifejezésekből, nem esne pont egyidőbe azzal a kanadai painting meets poetry foglalkozással, amit nagyon szeretnék, és nem kellene amúgy is gyenge önbizalmam feszes…

Valahogy a mai nap az embereké volt, kibújtam a kis védőburkomból. Először is ugye, reggel hazavonatoztam. Itt ért a nagy felismerés: én nem akarok olyan lenni, mint egyik kedves útitársam, aki: "kedveske, mongya már, jó vonatra szálltam, a fiam vette a jegyet, oda-vissza, és jó…

Véresgörcsös nőség-heteim eladóak vagy kellemes-semleges nemtelenségre cserélhetőek. Most! Sürgősen.