persze nincs bejegyzés a medveleses román kalandunkról sem, ahogy a fékevesztett kona-találkozó sem került listázásra. nameg az esküvő. ahogy a döntések is a classified dossziéba kerültek.
persze nincs bejegyzés a medveleses román kalandunkról sem, ahogy a fékevesztett kona-találkozó sem került listázásra. nameg az esküvő. ahogy a döntések is a classified dossziéba kerültek.
annyira el vagyok foglalva a gondolataimmal, hogy eszre sem vettem, nyertem.
jippi meg jee meg hurra.
negyedik napja nem eszem. marmint ugy konkretan semmit.
almomban kremturot faltam, reggel rantott gombafejek vagykepevel ebredtem. jo sok tartarral es sultkrumplival. este nachost tomnek a tv elott, es porkoltszaftos tesztat, ecetes miniubival. vagy brassoit. esetleg bablevest finom foszlos feherkenyerrel. de egy jo zsiros gyrostal is megteszi.
az osszes kifozdenek, peksegnek, etteremnek, palacsintazonak pont akkor keszul el a portekaja, amikor arra jarok. nyalcsikot huzok magam utan.
minden reklam kajareklam. meg a parizert is megennem. berlinerbe fulladnek, linzerrol porcukrot szippantva.
kicsit mar remeg a labam tudom, mikor felcipelem a bringat a harmadikra.
megVOLT.
prodigy-n fekete nadrágomra fakóagyafszínű bakancsnyomot szereztem, míg ismeretlen ismerősöm fakóagyagszínű nadrágján fekete bakancsnyom landolt.
persze ezeket csak akkor fedeztük fel, mikor másnap a puszta közepén kikecmeregtünk a sátorból. amit egyébként egy laza sopron-kőszeg-veszprém-alsóörs-agárd túra után a szokott helyünkön ismét felütöttünk.
ez kérem edzés. a gigatúrára.
félszavakban, mert úgy szoktam.
jégbefagyós krakkó és parázs WL parás. sörgőzös cha és bizarr backdoor, spontánvirsli, direktsátor napsütte hekkesvelence.
nameg nyalogatnivaló naplemente.
szpanya. pipa.
krakow. indul.
a spanyolok jönnek hozzánk.
mi meg megyünk hozzájuk.
az etyeki pincefesztivál enyhébb delíriumában b. így szólt a mellette ülő rendőrhöz:
- figyi, te télleg rendőr vagy?
- ja.
- csak mer hát nem olyan fejed van...
- miért, milyen a rendőrfej?
kérem szépen, a rendőrfej manapság pixeles.
cedric ciccow az utakon, reszkessetek.
(jáj de fáj a lábam...)