azt hittem, délutánra már lenyugszom. így is lett volna, de bizonyos elemek újra felbőszítettek. a közös tároló ajtajára kihelyezett cetlim, melyben felettébb udvariasan (de tényleg ám!) megkértem a lakótársakat, hogy mindenki csak a maga holmiját dobja ki, nos, a cetlim eltűnt…

Kiszámoltam, háromnegyedkor el kell indulnom, óraötre jön a busz, nyolc megálló, Madárhegynél le, és még marad is öt percem. Negyvenötkor cipő fel, váltócipő táskába, ajtó bezár, lépcsőn le. Kitoppanok az utcára, ja, igen, lomtalanítás, memo: este nekem is le kell hozni a…

szóval... kicsit nagyobb elvárások, mint eredmények. úgy érzem, nem rajtam áll. illetve úgy is, hogy mindez habzsoló perverz fantáziájának kivetítése, amelyben a másik fél kissé egykedvűen vesz részt. szóval... semmering. semerre.