Egyre többet gondoltam rá, szóval végigolvastam a kezdetektől. Az úgynevezett lelki életem, amely nagyarányú szenvelgésből (is) állt. Hová tűnt? Ez is szép simára csiszolódott, mint minden más? Lesorjáztam, mint felesleges sallangot? Az biztos, a belső én most a külső élettel van elfoglalva.

Aki érthetően akarja: rengeteget utaztam (régi blog), rengeteget nevettem. A munkahely ugyanaz, a pornó mellett a cipők töltik ki napjaimat (új blog). Visszafizettem a frankhitelem, és várom, ki veszi meg a lakást, hogy egy világvégi kertes házba költözhessünk. Kiskutyástul, szigorúan gyerek nélkül.