Szürke aszfalton szürke autók szürke csíkot húznak, az egyenszürkébe csak egy rozsdapiros ikarus pöcög be, osztálykirándulás; unottan bámulnak kifele, minden fülben fülhallgató dugója. Magasabban vagyok, mint ti, és ugyanúgy bámulok; füldugó helyett épp egy férfihang – Raindrops Falling Down – de egy férfihang nem lehet lágy, ez inkább amolyan gép-lágy, egy kis dobogás hiányzik, itt, itt; de már jön is, vagy csak hallani akarom? Egészen elringat ez az egyveleg, nem érdekel a gőzölgő arrabiata.

Fél éven belül megnősül a fia, mondtam neki, ő azt válaszolta, akkor nem ismerem eléggé.

A darut figyelem a hegy tetején, mozog-e? Közben tényleg cseppcsíkos az ablak, és mintha elfordulna a daru, mosolygok ki az ablakból.