Nem is volt olyan szörnyű. Remek dolgokat fotóztam az egyetemen, és  röpke pillanatok alatt leadtam az indexem, és még az áltagomat is kijavíttattam az ordítósoknál. És visszafelé a villamoson az embereknek már nem is volt olyan morcos vizesbüdös szaguk, hanem cinkosan összemosolyogtak egy kisgyerek hangos csacskaságain... és a vonatot is pont elértem, pedig amikor fizetni akartam, észrevettem, hogy nincs nálam pénz... és a tömött vonat sem aggasztott, és a mekdonalckaja sem (úgyis most fogytam végre) és Zolinak is odaadtam a könyvet. Tiszta vicces, hogy egy pornócégnél dolgozó munkatársamnak adom kölcsön az "Abszolút semmi köze a szexhez" c. novelláskötetemet... :))

Dea zért jó lenne már végre hazamenni, és összekiflizni, és egymás melegébe burkolózva elaludni... de addig még 70 customerparát kell eltüntetni... delete all?